A Lumiére fivérek alkotásával ünnepeltek a 4. filmszemlén


 Negyedik alkalommal rendezték meg az Uránia Nemzeti Filmszínház tematikus filmszemléjét. Február 1. és 5. között a montázs fogalmán keresztül nyerhetünk betekintést a filmművészet formagazdagságába. A közel húsz vetítésből álló program bővelkedik a történeti ritkaságokban, köztük olyanokban, mint a magyar játékfilm-gyűjtemény legrégibb darabja, a 1912-es Keserű szerelem, vagy a Szállnak a darvak rendezőjének dobozba zárt Kuba-filmje, az Én, Kuba. A kínálat premierekkel, előadásokkal és élőzenei műsorral egészül ki. Az idei filmszemle nyitónapján az Uránia 120 éves fennállására is emlékeztek.

A 4. alkalommal megrendezett Uránia Filmnapok montázs-összeállítása a korai némafilmektől a kortárs alkotásokig ível, és minden vetítéssel a montázs valamely sajátosságára, például feszültségteremtő, ritmizáló, meggyőző képességére hívja fel a figyelmet. A február 1-jei nyitónap három vetítése keretbe helyezte a program egészét: a játékfilmes montázsnormák formálódásának időszakát egy némafilmes vetítés idézte meg: a Vorrei morir és a Keserű szerelem című filmeket Darvas Ferenc kísérte zongorán. Ezt követően Pálfi György és alkotótársai filmtörténeti klasszikusokból összeállított Final Cutja volt látható, amely a montázselvek univerzalitására hívta fel a figyelmet. A ritkán vetített alkotás kísérőfilmjeként a filmtörténet első mozielőadása, a Lumière-tekercsei kerültek vászonra, ami nemcsak a filmművészet, de az Uránia 120 éves születésnapjára is emlékeztette a nézőket.

A születésnap kapcsán a Filmszínház főigazgatója röviden ismertette az épület történetét. Elekes Botond elmondta: a Rákóczi úti filmpalota nemcsak végigélte a mozizás történetét, de tanúja is lehetett a páratlanul izgalmas történeteknek. Ezért is tartják fontosnak, hogy a kortárs mellett a történeti filmkincsnek is teret adjanak az elérhető legjobb minőségben, a mai korban megfelelő professzionális technikai körülmények között – hangsúlyozta a főigazgató.

A napot Kardos Sándor két, a klasszikus montázs lehetőségein túllépő, különleges kamerákkal rögzített filmje a Résfilm és az Átváltozás zárta.

A 4. Uránia filmnapok vetítései

02. 02. (csütörtök) 16.00: Körhinta

02. 02. (csütörtök) 17.45: 1956-ról kétféleképpen

02. 02. (csütörtök) 19.45: A Jó, a Rossz és a Csúf

02. 03. (péntek) 17.00: Patyomkin páncélos

02. 03. (péntek) 18.45: Én, Kuba (Soy Cuba)

02. 03. (péntek) 21.30: A zene szava

02. 04. (szombat) 10.30: Montázsritmus– rövidfilm-válogatás

02. 04. (szombat) 12.00: Sirokkó

02. 04. (szombat) 13.45: Saul fia

02. 04. (szombat) 16.00: Montázséhség

02. 04. (szombat) 17.45 Százszorszépek

2017. 02. 04. (szombat) 19.45: Persona

2017. 02. 05. (vasárnap) 10:30 Habfürdő

2017. 02. 05. (vasárnap) 12.30: Film és irodalom találkozása a montázsasztalon

2017. 02. 05. (vasárnap) 14.00: Szerelem

2017. 02. 05. (vasárnap) 19.30: Festői korszakok

120 éves az Uránia Nemzeti Filmszínház

Az Uránia Nemzeti Filmszínház épülete az 1890-es évek közepén az akkori Kerepesi, a mai Rákóczi úton, eredetileg mulatónak, azaz korabeli kifejezéssel élve orfeumnak épült. Építtetője Rimanóczy Kálmán nagyváradi építési vállalkozó volt, az épületet Schmal Henrik tervezte, aki sikeresen ötvözte a velencei gótika, az itáliai reneszánsz formai elemeit az arab-mór építészet díszítőelemeivel, így jött létre Budapest egyik legmeghatározóbb mór stílusú épülete. Az orfeum kezdetben Caprice néven működött, majd Alhambra elnevezéssel üzemelt tovább. Később vándorkomédiások vették birtokba, egészen 1899-ig, az egykori mulatóban megnyitották az Uránia Tudományos Színházat. Ezt az új intézményt 1899-ben felszerelték álló és később mozgóképek bemutatására alkalmas vetítőberendezésekkel – így indult útjára az immár több mint száz éves Uránia filmszínház.

 

Fotó: fortepan.hu

1916-tól kezdve az Uránia filmszínházi műsorok bemutatására tért át, a tudományos előadások délutánra szorultak, majd idővel teljesen megszűntek. 1930-ban új korszak nyílt az Uránia történetében: Pekár Gyula eladta a mozit a német UFA Filmgyárnak, ettől kezdve UFA Palota lett belőle, s főként az UFA filmjeit játszotta nagy sikerrel. A második világháború után a Szovexport mozija lett, 1945 februárjában itt tartották az első háború utáni filmelőadást, mely természetesen a győzedelmes Vörös Hadsereg küzdelmeit mutatta be. Később az épület újra visszakerült magyar tulajdonba, s a főváros kedvelt mozija lett.

A kulturális kormányzat 2002-ben eredeti szépségében újíttatta fel a több mint százéves épületet. A 425 fős díszterem mellé ekkor két 60 fős kamaratermet is kialakítottak az Uránia épületében. Sor került a dísztermi páholyok helyreállítására is, ezek azóta az egyetemes és a magyar filmtörténet klasszikus alkotásainak nevét viselik. A Filmszínház 2006-ban a kiemelkedő műemléki helyreállításért megkapta az Európai Unió műemlékvédelmi díját, az Europa Nostra-díjat. Budapest legszebb mozija ma ismét a film és moziszerető közönség otthona, filmfesztiválok, díszbemutatók és más rangos filmszakmai események helyszíne.

Forrás: jozsefvaros.hu


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük